Pszichoterápia

Mi jelent a kognitív viselkedésterápia?

A kognitív viselkedésterápia (CBT), egy pszichoterápiás megközelítés, amely főként a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés közötti kapcsolatra fókuszál. Célja, hogy segítsen az embereknek azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolkodási mintáikat és viselkedéseiket, amelyek hozzájárulnak egy mentális probléma vagy egy nem kívánt viselkedésminta, például a fogszorítás, fenntartásához.

Példaként képzeljük el a következő szituációt: egy ismerősünk elmegy mellettünk biciklivel és nem köszön. Ebben a szituációban felmerülhet bennünk az, hogy azért nem köszönt az ismerősünk, mert nem vett minket észre, de gondolhatjuk azt is, hogy azért nem köszönt, mert valami baja van velünk.

Ez a gondolat pedig a negatív érzéseken túlmenően negatív fizikális válaszreakciót, például fogszorítást válthat ki. A CBT hatékonyan segít felismerni és tudatosan megváltoztatni a negatív gondolkodási és viselkedési mintázatainkat, azaz kiutat nyújt a saját mókuskerekünkből.

A CBT általában strukturált és időkorlátos, ami azt jelenti, hogy a terápia egy meghatározott ideig tart, általában 10-20 alkalom és konkrét célokat tűz ki, például az önkéntelen fogszorítás enyhítése. A terápiás folyamat során a terapeutával együtt dolgozva a páciensek stratégiákat tanulnak a problémáik kezelésére és a pozitív változások elérésére.

Milyen típusai vannak a CBT-nek?

Az alap CBT fejlődésével számos új irányzat alakult ki. A kognitív terápiák második hullámának két fő módszere a sématerápia, illetve a dialektikus viselkedésterápia. Ezek a módszerek komplexebb problémákra, személyiségzavarok kezelésére irányulnak.

A harmadik hullám két hangsúlyos irányzata a metakognitív terápia, valamint a tudatos jelenlét (mindfullness) alapú terápia. Ezek a módszerek a nehézségekkel való megküzdéshez még több eszközt, illetve bővebb gondolkodási keretet adnak.

Milyen technikákat alkalmaz a CBT?

A kognitív viselkedésterápia (CBT) számos technikát alkalmaz, amelyek célja a negatív gondolkodási minták és viselkedések megváltoztatása, mint például a szájüregi rossz szokások, azaz a fogszorítás, szájrágcsálás vagy a nyelv szájpadlásra való felszívása. Az alábbi példák szemléltetik, hogy milyen technikákat alkalmazunk a terápia során:

• automatikus gondolatok azonosítása: A kliensek megtanulják észlelni a gyorsan felmerülő negatív gondolatokat, amelyek befolyásolják az érzéseiket és viselkedésüket. Például: Annának a munkahelyén fontos prezentációt kell tartania. Mikor elképzeli a szituációt, rögtön átfut a fején, hogy el fogja rontani az előadást, mert nem tud összeszedetten beszélni. Ez a negatív automatikus gondolat szorongással tölti el, és elkezdi a fogát szorítani.
• gondolati torzítások átértékelése: A kliensek megtanulják azonosítani és megkérdőjelezni a gondolataikban előforduló torzításokat, például a fekete-fehér gondolkodást vagy a túlzásokat. Például: Anna felismerte, hogy félelme alaptalan, általában jól teljesít, mikor prezentációt tart. Negatív automatikus gondolata (el fogom rontani az előadást) egy katasztrofizáció (egyfajta kognitív torzítás) volt, hiszen, ha reálisan szemlélni a helyzetet, akkor nincs oka aggodalomra.
• viselkedési kísérletek: A kliensek új viselkedési módokat próbálnak ki a valós életben, hogy megtapasztalják, hogyan változnak ennek hatására az alapvető problémáik. Például: Annát munkahelyén sokszor felkérik prezentálni, de az utóbbi években visszautasította azt, mivel attól félt, hogy el fogja rontani azt. Mivel folyamatosan elkerülte ezt a helyzetet, ezért félelme nem múlt el. Terapeutája javaslatára most nem kerüli el a helyzetet, megtartja a prezentációt. Végül az előadás jól sikerült, így Anna megtapasztalhatta, hogy félelme nem alátámasztott, ezért legközelebb már szívesebben vállal el hasonló feladatot.
• relaxációs technikák: A relaxációs technikák fontos szerepet játszanak a kognitív viselkedésterápiában, különösen a szorongás és a stressz kezelésében. A kliensek különböző technikákat tanulnak arra, hogyan nyugtassák meg saját testüket, hiszen ez kihatással van a gondolkodásukra, az érzelmi állapotukra és viselkedésükre is. Például: Miközben otthon prezentációját gyakorolja Anna, rendre elkezd szorongani és figyelme romlik. Anna terapeutájától egy egyszerű légzési technikát tanul, melynek segítségével megnyugtathatja magát stresszhelyzetekben. Ezt alkalmazva már jobban tudja figyelmét összpontosítani a gyakorláskor vagy a tényleges előadáskor.

Hogyan működik a CBT?

A kognitív viselkedésterápia működése több lépésből áll, amely segít a klienseknek megérteni és megváltoztatni a gondolkodási mintáikat és viselkedéseiket.

• terápiás kapcsolat kialakítása: A terapeuta és a kliens közötti bizalom és együttműködés fontos alapja a terápiának. A terapeuta támogató környezetet teremt, ahol a páciens szabadon megoszthatja érzéseit és gondolatait.

• célok kitűzése: A terápia elején a terapeuta és a kliens közösen meghatározzák a terápia céljait, például fogszorítás enyhítése, figyelembe véve a páciens konkrét problémáit és igényeit.

• problémák azonosítása: A terapeuta segít a kliensnek azonosítani a konkrét problémákat, amelyek a szorongás, depresszió vagy más mentális zavarok hátterében állnak.

• gondolkodási minták feltérképezése: A kliens megtanulja felismerni a negatív automatikus gondolatokat és a gondolkodási torzításokat, amelyek befolyásolják az érzéseit és viselkedését. Például: Annának a munkahelyén fontos prezentációt kell tartania. Mikor elképzeli a szituációt, rögtön átfut a fején, hogy el fogja rontani az előadást, mert nem tud összeszedetten beszélni. Ez a negatív automatikus gondolat szorongással tölti el, és elkezdi a fogát szorítani. Feltérképezik továbbá a gondolkodásmód hátterében álló, arra hatást gyakorló korábbi tapasztalatokat és
  

megértik, hogyan alakult ki az adott probléma, illetve mi tartja fenn azt. Például: Anna gyermekként az iskolában egy anyák napi műsor alkalmával elfelejtette a megtanult vers szövegét és lefagyott az előadás közepén. Ekkor erős szégyenérzetet élt át, melynek újra átélését a mai napig szeretné elkerülni.

Korábbi tapasztalata a mai napig hatással van mások előtt való szereplésére és az ezzel kapcsolatos magabiztosságára. Az irreális, negatív irányba eltolódott valóságértelmezéseket (kognitív torzításokat) realizáljuk, így a gondolkodásmódot megváltoztatjuk. Például: Anna felismerte, hogy félelme alaptalan, általában jól teljesít, mikor prezentációt tart (egyetemen is sokszor jó jegyet kapott rá), csak korábbi rossz tapasztalata miatt torzítja jelenlegi valóságészlelését.

Negatív automatikus gondolata (el fogom rontani az előadást) egy katasztrofizáció (egyfajta kognitív torzítás) volt, hiszen, ha reálisan szemlélni a helyzetet, akkor nincs oka aggodalomra.

• viselkedési stratégiák kidolgozása: A terapeuta különböző viselkedési technikákat és stratégiákat javasol hogy a páciens kipróbálhassa új megközelítéseket a problémái kezelésére. Például: Annát munkahelyén sokszor felkérik prezentálni, de az utóbbi években visszautasította azt, mivel attól félt, hogy el fogja rontani azt. Mivel folyamatosan elkerülte ezt a helyzetet, ezért félelme nem múlt el. Terapeutája javaslatára most nem kerüli el a helyzetet, megtartja a prezentációt. Végül az előadás jól sikerült, így Anna megtapasztalhatta, hogy félelme nem alátámasztott, ezért legközelebb már szívesebben vállal el hasonló feladatot.

• folyamatos visszajelzés és értékelés: A terápia során a kliens és a terapeuta folyamatosan értékelik a fejlődést és módosítják a megközelítéseket, ha szükséges.

• önállóságra nevelés: A CBT célja, hogy a kliensek önállóan (nem csak a CBT ülések során), is alkalmazni tudják a tanult technikákat és stratégiákat a terápia befejezése után is. A CBT strukturált és időkorlátos megközelítés, amely a kliens aktív részvételét igényli, így a terápia során a kliensek megtanulják, hogyan kezeljék a saját problémáikat a jövőben.

Milyen esetekben hatékony a CBT?

A kognitív viselkedésterápia (CBT) széles körben alkalmazható. A módszer rugalmassága és sokoldalúsága miatt számos problémában eredményes. Számos mentális egészségi problémára hatékonyan alkalmazható módszer, például:

• stresszkezelés
• szorongás
• depresszió
• fóbiák
• poszttraumás stressz zavar (PTSD)
• függőségek
• alvászavarok

Kiknek ajánlott a CBT?

A CBT hasznos lehet azoknak, akik motiváltak a változásra és hajlandóak aktívan részt venni a terápiás folyamatban. Ha a megoldandó problémák témák és célok mentén jól körülírhatóak, akkor a kognitív terápia módszertani keretébe jól beilleszthetőek. A CBT hasznos mindazok számára, akik szeretnek logikus, kézzel fogható technikákkal dolgozni úgy, hogy közben folyamatosan tudják és értik, hogy mi, miért történik a folyamat során, és az hogyan fog nekik segíteni.

 

Hogyan épül fel a CBT, mi a menete?

A terápia jellemzően rövid távú, 10-20 ülésből áll, de a szükséges idő a kliens problémájától függ. A CBT rendszerint heti rendszerességgel zajlik, és minden egyes ülés célzottan dolgozik a probléma megoldásán, valamint az új készségek elsajátításán. A terapeuta aktívan irányítja a

folyamatot, de a kliensnek is aktívan szükséges részt venni a terápiás munkában, például házi feladatokat kell végeznie.

1. probléma körüljárása és célkitűzés: A terápia elején a terapeuta és a kliens közösen meghatározzák a problémákat, amelyekkel a kliens küzd, például fogszorítás miatt kialakult állkapocsfájdalom. Ezt követően a terapeuta segít abban, hogy a kliens világos és konkrét célokat tűzzön ki a terápiás folyamatra, például a szorongással való megküzdés növelése.
2. konceptualizálás és pszichoedukáció: Az első találkozók során a terapeuta különféle kérdésekkel és tesztekkel próbálja felmérni a kliens mentális állapotát, gondolkodásmódbeli struktúráit, érzelmi állapotait és viselkedéseit. A kognitív torzítások és negatív gondolatminták felmérése is ebbe a szakaszba tartozik. A CBT- ben fontos, hogy a kliens megértse, hogyan működnek a gondolatok, érzelmek és viselkedések kölcsönhatásai. A terapeuta megismerteti a klienst a kognitív viselkedésterápia szemléletmódjával, hatásmechanizmusaival.
3. kognitív átstrukturálás: A terápia egyik alapvető technikája, amely során a terapeuta segít a kliensnek felismerni és megváltoztatni a diszfunkcionális, negatív gondolatokat, mélyebb beállítódásokat, attitűdöket. Például: Például Anna gyermekkori rossz tapasztalatai (anyáknapi műsoron való lefagyás) illetve perfekcionizmusa miatt saját teljesítményét gyakran leértékeli és aggodalmaskodik jövőbeli rossz teljesítménye miatt. Negatív irányba torzított gondolatait reálissá változtatva szorongása is kezelhetőbbé válik. Eddigi negatív automatikus gondolata: el fogom rontani az előadást. Reálisabb helyezetértelmezése: általában jól teljesítek, hiszen egyetemen is sokszor jó jegyet kaptam a prezentációmra. Ha el is rontom kicsit az előadást, a kollégáim ugyanúgy szeretni fognak. A cél az, hogy a kliens racionálisan értékelje a helyzeteket, és képes legyen kevésbé negatív vagy káros módon reagálni rájuk.
4. viselkedésterápiás technikák alkalmazása: A viselkedési része a CBT-nek segít a kliensnek új, egészségesebb viselkedési mintákat tanulni. Ilyen technikák lehetnek például:
   • exponálás: A kliens fokozatosan szembesül az általa elkerült helyzetekkel, hogy csökkentse a szorongást. Például: Annát munkahelyén sokszor felkérik prezentálni, de az utóbbi években visszautasította azt, mivel attól félt, hogy el fogja rontani azt. Mivel folyamatosan elkerülte ezt a helyzetet, ezért félelme nem múlt el. Terapeutája javaslatára most nem kerüli el a helyzetet, megtartja a prezentációt. Végül az előadás jól sikerült, így Anna megtapasztalhatta, hogy félelme nem alátámasztott, ezért legközelebb már szívesebben vállal el hasonló feladatot.
   • viselkedéses aktiválás: A depresszió kezelésére használják, hogy a kliens ismét pozitív tevékenységeket végezzen, amelyek javítják a hangulatát. Például: Anna munkáján kívül egész nap az ágyban feküdt és telefonozott. Terapeutája segítségével rájött, hogy ez csak ront a hangulatán, ha viszont kikel és elmegy kutyát sétáltatni, rögtön több kedve lesz más dolgokhoz is.
   • önmonitorozás: A kliens naplóban rögzíti a gondolatait, érzéseit és viselkedését, hogy jobban megértse a saját mintázatait.
5. képességek fejlesztése és megelőzés: A terápia későbbi szakaszában a terapeuta segít a kliensnek olyan készségeket elsajátítani, amelyek lehetővé teszik a problémák önálló megoldását a terápia befejezése után is. A megelőzési technikák arra összpontosítanak, hogy a kliens elkerülje a visszaesést.
6. záró szakasz és utókövetés: A terápia végén a terapeuta és a kliens értékelik a terápiás folyamatot és annak eredményeit. Ha szükséges, a terapeuta további találkozókat javasolhat, hogy támogassa a kliens fenntartó erőfeszítéseit és segítse a hosszú távú eredmények elérését.
   

Hogy zajlik egy CBT ülés?

Egy tipikus kognitív viselkedésterápiás (CBT) ülés a következőképpen zajlik:

• korábbi ülés áttekintése: (5–10 perc). A terapeuta átbeszéli a legutóbbi találkozót, és megnézik, hogy mi történt a klienssel a múlt hét folyamán. A kliens beszámol a házi feladatok elvégzéséről és arról, hogy sikerült-e alkalmazni a megtanult technikákat.
• aktuális problémák megvitatása: (10–20 perc). A kliens elmondja a legfrissebb problémáit és a terapeuta segít azonosítani a gondolatokat, érzéseket és viselkedéseket, amelyek a problémát okozzák. A terapeuta kérdéseket tesz fel, hogy a kliens jobban megértse a helyzetet és a gondolkodási mintákat.
• kognitív átstrukturálás és viselkedési technikák: (15–20 perc). A terapeuta segít a negatív, diszfunkcionális gondolatok felismerésében és megváltoztatásában pl. túlzottan negatív gondolkodás. Ezen kívül viselkedési gyakorlatokat is alkalmazhatnak pl. szorongáscsökkentés, fokozatos exponálás.
• új készségek gyakorlása: (5–10 perc). A terapeuta új megküzdési stratégiákat és készségeket tanít, mint például stresszkezelés vagy problémamegoldás, és segít ezek alkalmazásában.
• házi feladat kijelölése: (5 perc). A terapeuta megbeszéli a klienssel, hogy mi lesz a következő találkozóig elvégzendő feladat. Például naplózás, új viselkedési minták kipróbálása.
• ülés lezárása: (2–5 perc): A terapeuta összefoglalja az ülés fontosabb pontjait és megerősíti a következő lépéseket. Az ülések célja, hogy a kliens aktívan részt vegyen a problémák megoldásában, és új, egészséges gondolkodási és viselkedési mintákat sajátítson el.

Milyen eredmény várható a CBT-től?

A kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony és eredményes módszer, amely számos mentális probléma kezelésére alkalmas. Az eredmények gyakran pozitívak, de mivel minden kliens egyedi, az eredmények mértéke és elérési időtartama változhat. A CBT célja, hogy a kliens felismerje és átdolgozza a diszfunkcionális gondolatokat és hiedelmeket.

Például: A negatív, túlzottan általánosító vagy irracionális gondolatok helyett reálisabb, kiegyensúlyozottabb gondolkodásmód alakul ki. A CBT segít a problémás viselkedések (pl. elkerülő magatartás, túlevés, önkárosító viselkedés) megváltoztatásában is. A kliens új, egészségesebb viselkedési mintákat sajátít el, és képes hatékonyabban reagálni a stresszes helyzetekre.

A terápia végére a kliens képes lesz önállóan alkalmazni a megtanult technikákat a mindennapi életben, így hosszú távon is képes lesz kezelni a stresszt, szorongást vagy egyéb kihívásokat anélkül, hogy folyamatos terápiás segítségre lenne szüksége. Bár a CBT eredményes lehet, nem mindenki reagál egyformán, és egyes embereknek hosszabb időre van szüksége a teljes javuláshoz. A siker nagyban függ a kliens aktív részvételétől és elkötelezettségétől is.

CBT során előforduló kihívások

A kognitív viselkedésterápia (CBT) során néhány gyakori kihívás léphet fel:

• automatikus negatív gondolatok: Nehéz lehet felismerni és megváltoztatni a mélyen gyökerező negatív gondolatokat, mivel ezek gyakran automatikusak és rejtettek. Például: Anna egyik negatív automatikus gondolata, hogy elképzeli magát teljesítményhelyzetekben (pl.: prezentálás, állásinterjú), melyekben lefagy. Ezek sokszor, észrevétlenül eszébe jutnak, de már nem is foglalkozik vele. Ettől függetlenül ez hatással érzelmi állapotára (szorong) és teste működésére is (fogát szorítani kezdi).

• ellenállás a változásokkal szemben: A kliens kényelmesebben érezheti magát a régi mintákkal, így nehézséget okozhat a változások elfogadása. Például: Annának egyszerűbb elkerülni a szorongással járó helyzeteket (pl.: prezentáció tartás), mint megküzdeni azokkal, így azzal kapcsolatos félelme nem tud csökkenni.
  

• túlzott elvárások: Ha a kliens gyors javulást vár, csalódhat, ha a változások lassabban történnek.

• házi feladatok elmaradása: A CBT sikeréhez fontosak a házi feladatok, de a kliens motivációs problémái miatt ezek elmaradhatnak.

• erős érzelmi reakciók: A negatív gondolatok és érzések feldolgozása intenzív érzelmi válaszokat válthat ki, amelyekkel meg kell küzdeni.

• visszaesés: Az új, egészséges viselkedési minták gyakorlása ellenére a régi gondolkodásmódok időnként visszatérhetnek, különösen stresszes helyzetekben.

• korlátozott idő: A CBT rövid távú terápia, és ha a probléma összetett, előfordulhat, hogy nem minden problémát tud teljesen kezelni.

Milyen házi feladatok vannak CBT során?

A házi feladatok segítenek a kliensnek alkalmazni a terápiás technikákat a valós életben. A leggyakoribb típusok:

• gondolatnapló: A kliens rögzíti a negatív gondolatait, helyzeteket és érzéseket, hogy felismerje és átalakítsa őket. Például: Helyzet: Anna főnöke megkérdezi tőle, hogy nem tartana-e meg egy prezentációt. Érzések: félelem (80%), aggodalom (60%). Negatív automatikus gondolat: el fogom rontani az előadást.
• kognitív átalakítás: A diszfunkcionális gondolatokat reálisabb, pozitívabb alternatívákká alakítják. Például: Például Anna gyermekkori rossz tapasztalatai (anyáknapi műsoron való lefagyás) illetve perfekcionizmusa miatt saját teljesítményét gyakran leértékeli és aggodalmaskodik jövőbeli rossz teljesítménye miatt. Negatív irányba torzított gondolatait reálissá változtatva szorongása is kezelhetőbbé válik. Eddigi negatív automatikus gondolata: el fogom rontani az előadást. Reálisabb helyezetértelmezése: általában jól teljesítek, hiszen egyetemen is sokszor jó jegyet kaptam a prezentációmra. Ha el is rontom kicsit az előadást, a kollégáim ugyanúgy szeretni fognak.
• viselkedési gyakorlatok: A kliens új viselkedéseket próbál ki a mindennapi életben (pl. társas helyzetek gyakorlása).
• exponálás: A kliens fokozatosan szembesül félelmeivel (pl. a fóbia kezelésében).
• Viselkedéses aktiválás: A depresszióval küzdő kliens élvezetes vagy hasznos tevékenységeket végez a hangulat javítása érdekében. Például: Anna munkáján kívül egész nap az ágyban feküdt, és telefonozott. Terapeutája segítségével rájött, hogy ez csak ront a hangulatán, ha viszont kikel, és elmegy kutyát sétáltatni, rögtön több kedve lesz más dolgokhoz is.
• érzelemkezelés: Relaxációs vagy mindfulness technikák gyakorlása a stressz és szorongás csökkentésére. Például: Miközben otthon prezentációját gyakorolja Anna, rendre elkezd szorongani, és figyelme romlik. Anna terapeutájátol egy egyszerű légzési technikát tanul, melynek segítségével megnyugtathatja magát stresszhelyzetekben. Ezt alkalmazva már jobban tudja figyelmét összpontosítani a gyakorláskor, vagy a tényleges előadáskor.
• problémamegoldás és célkitűzés: A kliens konkrét problémák megoldásán dolgozik, és célokat tűz ki. Például: Anna feladata, hogy fogalmazza meg, mi lenne az elérendő célja (pl.: tudjon munkahelyén prezentációt tartani) és ezt ossza fel részcélokra (pl.: munkahelyi prezentációmat tudjam otthon magában előadni majd férjének is).
• önreflexió: A kliens naplót vezet a haladásáról és önjutalmazással erősíti a motivációját.

Hogyan segítenek a házi feladatok?

A házi feladatok a CBT-ben segítenek a tanult technikák gyakorlásában, és lehetőséget adnak arra, hogy a kliens az ülésen kívül is dolgozzon a problémáin. A feladatok az aktuális problémáktól függően változnak, de mindegyik célja, hogy a kliens aktívan vegyen részt a

terápia folyamatában és megszerezze a szükséges eszközöket a problémák kezelésére a valós életben.

Milyen előnyei vannak a CBT-nek?

A kognitív viselkedésterápiának számos előnye van más terápiás módszerekkel szemben:

• rövid és célzott: általában 12-20 ülés alatt gyors eredményeket hoz.
• tartós változások: a kliens hosszú távon is alkalmazhatja a tanult készségeket.
• önálló alkalmazás: segít a kliensnek a problémák kezelésében a terápia után is
• széleskörű alkalmazhatóság: szorongás, depresszió, fóbiák, étkezési zavarok stb. kezelésére is hatékony
• mérhető eredmények: könnyen nyomon követhető a fejlődés
• rugalmas: egyéni, csoportos vagy online formában is alkalmazható

Mik az előnyei az egyéni CBT-nek?

A csoportos és az egyéni kognitív viselkedésterápia (CBT) egyaránt hatékony, de mindkettőnek megvannak a saját előnyei, attól függően, hogy a kliens igényei és preferenciái hogyan illeszkednek a két megközelítéshez. Az egyéni terápia lehetőséget biztosít a teljes figyelem és a személyre szabott megközelítés számára, ami segíthet mélyebb, komplex problémák kezelésében.

Mik az előnyei a csoportos CBT-nek?

A csoportos és az egyéni kognitív viselkedésterápia (CBT) egyaránt hatékony, de mindkettőnek megvannak a saját előnyei, attól függően, hogy a kliens igényei és preferenciái hogyan illeszkednek a két megközelítéshez. A csoportos terápia lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat és támogassák egymást, ami erősíti a közösségi érzést.

A csoportban való részvétel segíthet a résztvevőknek megérteni, hogy nem egyedül vannak a problémáikkal, és hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. A csoportos környezet lehetőséget ad a szociális készségek, kommunikáció és interakció fejlesztésére, különösen azok számára, akik szoronganak vagy elkerülő magatartást tanúsítanak szociális helyzetekben. A csoporttagok egymás fejlődését látva motiválhatják egymást, és erősíthetik a pozitív változások iránti elköteleződést.

Egyéni vagy csoportos CBT javasolt?

Egyéni folyamat ajánlott komplexebb, mélyebb, specifikusabb problémák esetén, illetve, ha a kliens bizalmasabb környezetet igényel. Csoportos folyamat ideális szociális támogatás, és szociális készségek fejlesztése szempontjából. A választás attól függ, hogy a kliens milyen típusú problémával küzd, és melyik formában érzi magát kényelmesebben.

Mindkét megközelítés hatékony, és megfelelő irányítással eredményes lehet, valamint csoportos és egyéni terápia egyszerre is alkalmazható.

Foglaljon időpontit CBT konzultációra!

Stresszesnek és túlhajszoltnak érzi magát és még az állkapcsa is fáj? Ha úgy érzi itt az idő, hogy szakmai segítséget kérjen és szeretne egy praktikus és gyakorlatias módszerrel megszabadulnia a fájdalomtól, akkor foglaljon időpontot CBT konzultációra. Pszichológusunk nagy szaktudással és tapasztalattal rendelkezik a szorongás oldásában.

Várjuk jelentkezését, hogy segíthessünk! A bejelentkezem gombra kattintva tud időpontot foglalni online vagy hívjon minket a 06 70 555 75 33-as telefonszámon és segítünk megtalálni a legmegfelelőbb időpontot.