A szájzár sokszor fájdalmas és zavaró állapot, amely korlátozza az állkapocsízület szabad mozgásait, megnehezítve ezzel a beszédet, az étkezést és a mindennapi tevékenységeket.
De hogyan ismerjük fel a szájzárat? Milyen tünetei lehetnek? Milyen módszerekkel tudunk otthon segíteni a szájzáron? Milyen egyéb terápiás lehetőségek vannak a szájzár enyhítésére és mikor szükséges állkapocs-specialista szakemberhez fordulni? Ezekre a kérdésekre válaszolunk az alábbi cikkünkben!
Mi a szájzár és milyen tünetekkel jár?
A szájzár, más néven trismus, egy olyan állapot, amelyben az állkapocsízület mozgásai jelentősen korlátozottá válnak, különösen a szájnyitás, amit gyakran intenzív fájdalom kísér. Ez a korlátozottság azt jelenti, hogy a szájnyitás mértéke maximum 20 mm, ami komoly nehézségeket okoz a beteg mindennapi életében. A szájzár fő tünetei közé tartozik a szájnyitás nehézsége, de az is előfordulhat, hogy a szájnyitás ferde vonal mentén történik. Az állkapocs esetleges fájdalma, valamint a rágási és harapási nehézség, fájdalmas beszéd és ásítás. Az ilyen mértékű mozgásbeszűkülés nemcsak fizikai kényelmetlenséget okoz, hanem pszichés terhet is jelent. Az érintett személy képtelen normálisan étkezni, fogait megmosni vagy csókolózni és fogászati kezeléseken sem tud részt venni, hiszen nem tudja elég nagyra kinyitni a száját, ami a kezelés elvégzéséhez nélkülözhetetlen.
Tankönyvi értelemben szájnyitási korlátozottságról akkor beszélünk férfiaknál, ha a szájnyitás mértéke nem haladja meg a 40 mm-t, nőknél pedig a 35 mm-t. Természetesen fontos figyelembe venni az egyéni adottságokat is. Előfordulhat például, hogy egy magas férfi akár 60mm-re is ki tudja nyitni a száját, majd valamilyen esemény hatására csak 45 mm-re képes. Nála már a 45 mm-es szájnyitás is korlátozottnak számít, annak ellenére, hogy tankönyv szerint 40 mm alatti nyitást nevezzük korlátozottnak.
A szájzár leggyakoribb okai
- állkapocsízületi rendellenességek: számos ok következtében kialakulhatnak pl. hosszan tartó fogászati kezelés, állkapocs traumás sérülése, krónikus stressz. Ezért mindig fontos a részletes, állkapocs-specialista szakember által végzett vizsgálat.
- rágóizmok görcsös állapota
- a rágóizmok krónikus gyulladása miatt kialakuló hegesedés
- állkapocsízületi porckorong kimozdulása
- állkapocsízület traumás sérülése
- hosszantartó, elhúzódó, gyakori fogászati kezelések: például implantátum beültetés, bölcsességfog eltávolítása vagy sorozatos fogászati kezelések (hetente 2-3 alkalom több hónapon keresztül) okozhatnak szájzárat. Ha hosszú ideig szükséges nyitva tartani a szánkat egy-egy fogászati beavatkozáson, előfordulhat, hogy átmeneti izommerevség, gyulladás alakul ki a rágóizmokban, ami az állkapocsmozgását korlátozza, átmenetileg szájzárat okozva. Fogászati kezelések alkalmával előfordulhat, hogy az érzéstelenítő injekció pontosan a rágóizmokat ellátó idegekbe megy. Előfordulhat az is, hogy egy fogászati beavatkozás során 3-4 injekció is szükséges a kezelés kivitelezéséhez, akkor a kezelés mellékhatásaként kialakulhat szájzár. Amennyiben 2 napon belül nem oldódik a szájzár, javasolt állkapocs-specialista szakember felkeresése.
- egyéb fogászati okok: fentieken kívül számos fogászati ok húzódhat a hátterében, melynek feltárását vagy kizárását minden esetben fogorvos végzi.
- bölcsességfog gyulladása
- bölcsességfogak körüli ínyszövet gyulladása
- mély fogszuvasodás okozta gyulladás
- kezeletlen foggyökér problémák miatt kialakult gyulladás
- fogak körüli fertőzések következtében kialakult gyulladás
- a fogak vagy az állkapocs körül fertőzés következtében kialakuló tályog
- sugárkezelés: mellékhatásaként hegszövet alakul ki, ami okozhat szájzárat. Különösen fej, nyak és szájüregi daganatok sugárkezelése esetén fordul elő. Állkapocsízületi gyógytornával a sugárkezelés következtében kialakuló esetleges szájzár lassítható és pszichés állapot javulását is segíti, hogy képes saját magának tornagyakorlatokkal segíteni az érintett személy.
- gyógyszermellékhatás: ritka esetben, de az alábbi gyógyszercsoportok okozhatnak izomfeszülést. Még ritkább esetben, hozzájárulhatnak a már kialakult szájzár fenntartásához azáltal, hogy izomfeszülést okoznak.
- antipszichotikumok
- antidepresszánsok
- benzodiazepinek
- antiepileptikumok
- dopaminerg szerek
- izomrelaxánsok
- amfetaminok, ecstasy (MDMA)
- kokain
- metoklopramid
- antihisztaminok
- migrénellenes szerek
- betegségek: néhány gyakori betegség, melyekben előfordulhat az állkapocsízület érintettsége és súlyos esetben, akár szájzárat is okozhat.
- állkapocsízületi rendellenességek
- fybromialgia
- rheumatoid arthritis
- Bechterev-kór
- psoriasisos arthritis
- reaktív arthritis
- köszvény
- Lupus
- Sjörgen-szindróma
- szkleroderma
- tetanusz
- fej-nyak és szájüregi daganatok
Hogyan diagnosztizálható a szájzár?
A szájzár diagnosztizálása általában egy átfogó vizsgálatot igényel. Nem a szájzár tényének megállapítása, hanem a szájzár hátterében húzódó ok miatt szükséges a széleskörű állkapocsízületi vizsgálat.
A terapeuta megvizsgálja az állkapocs mozgásait, felméri a szájnyitás mértékét, megvizsgálja a rágóizmokat és alaposan áttekinti a beteg kórtörténetét. Ez magában foglalja a fogászati és orvosi előzményeket is, hogy kiderüljön, van-e olyan korábbi beavatkozás vagy állapot, amely hozzájárulhatott a szájzár kialakulásához. Ezt követően a diagnózis felállítása során az álkapocs-specialista szakember meghatározza a legmegfelelőbb kezelési irányt. Az esetek többségében állkapocsízületi gyógytornával, manuálterápiával és kiegészítő fizikoterápiával (lágylézer, ultrahang, termoterápia) nagyon jó eredményeket lehet elérni. Nagymértékű fájdalom esetén szükség lehet nem szteroid gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító alkalmazására is, ritka esetben pedig sebészeti beavatkozásra is.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Bár az otthoni módszerek sok esetben enyhíthetik a szájzár tüneteit, felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a gyógyulást, ha már a tünetek megjelenését követően mihamarabb állkapocs-specialista szakember segítségét igényeljük. Súlyosabb esetekben pedig elengedhetetlen a szakember beavatkozása.
- Ha a szájnyitás korlátozottsága 4-5 napnál tovább fennáll, mindenképpen szükséges állkapocs-specialista szakemberhez fordulni, nehogy maradandóvá váljon az állapot.
- Továbbá, ha a szájzár mellett más tünetek is jelentkeznek, mint például állkapocsfájdalom, ferde szájnyitás, kattogás, fülzúgás, arcfájdalom, fejfájás, akkor is érdemes állkapocs-specialista szakembert felkeresni.
- Ha pár napon belül spontán oldódik a szájzár, de még úgy érezzük, hogy ”nem az igazi” a szájnyitás mérete, esetleg ferdén nyílik a szánk, akkor is szükséges állkapocs-specialista szakember felkeresése.
- Amennyiben láz, nyirokcsomó duzzanat vagy az arc egyéb területeinek duzzanata jelentkezik, feltétlen forduljunk a háziorvoshoz, fogorvoshoz, hogy kizárhassa a háttérben esetlegesen húzódó, más szakterületek bevonását igénylő súlyosabb okot.
Szájzár enyhítése otthoni módszerekkel?
Számos egyszerű, otthon is alkalmazható módszer létezik a szájzár tüneteinek enyhítésére.
- Állkapocsmasszázs: az egyik leghatékonyabb technika a szakszerűen végzett állkapocsmasszázs, amely segít ellazítani az állkapocs feszült izmait, csökkentve ezzel a fájdalmat és javítva a szájnyitás mértékét. Az állkapocs masszázst érdemes rendszeresen végezni, hogy folyamatosan lazítsa a rágóizmokat és megelőzze azok további görcsös összehúzódását.
- Állkapocsízületi gyógytorna: fontos szerepet játszik a szájzár kezelésében. A szakszerűen betanított állkapocs gyakorlatok és azok megfelelő dozírozása fokozatosan növeli az állkapocsízület mozgástartományát. Ezeket a gyakorlatokat szoros szakmai kontroll mellett érdemes naponta többször, rövidebb ideig végezni, hogy a mozgáskorlátozottság minél hamarabb megszűnjön. Fontos, hogy a gyakorlatokat kizárólag álkapocs-specialista szakember ajánlására kezdjük el végezni. Más típusú gyakorlatot szükséges csinálni akkor, ha a szájzár hátterében rágóizom eredet áll és akkor is, ha az állkapocs ízületi porc elmozdulása. Ennek megkülönböztetésére szükséges az előzetes átfogó vizsgálat, állkapocs-specialista szakember segítségével. Szájzár kialakulása esetén érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni. A terápia hatékonyságát nagyban növeli az időben elkezdett állkapocsterápia, állkapocsízület gyógytorna.
- A meleg borogatás: hatékony lehet a szájzár kezelésében. Különösen akkor, ha a szájzár hátterében a rágóizmok göcsös összehúzódása áll. A meleg borogatást óvatosan alkalmazzuk és csak addig, amíg az nem okoz kellemetlenséget vagy további fájdalmat. Fontos megjegyezni, ha a melegítésnek valamilyen ellenjavallata van, például állkapocsízületi gyulladás vagy rosacea, akkor nem szabad meleg borogatást alkalmazni.
- Rágóizmok pihentetése: egyszerű, de nagyszerű tanács, a rágóizmok pihentetése. Kerüljük a rágós és kemény ételeket, mint például a kenyérhéj, rántott hús, nyers zöldségek, granola, diófélék és egyéb magvak. Lehetőségeinkhez képest beszéljünk keveset. Figyeljünk arra, hogy az állkapocs nyugalmi állapotban (azaz amikor nem eszünk és nem beszélünk), zárt ajkak mellett az alsó és a felső fogsorunk ne érintkezzen egymással. Az állkapocs izmai ebben a helyzetben dolgoznak a legkevesebbet.
Szájzár kezelési lehetőségei
A szájzár kezelése többféle módon is megvalósítható, attól függően, hogy mi okozza a problémát. Elsőként mindenképp a non-invazív terápiák javasoltak, melyek olyan kezelési lehetőségek, amik nem igényelnek testbe való behatolást, elsősorban a testfelszínen történnek. Ezek a technikák kíméletesebbek és kisebb kockázattal járnak, mint az invazív eljárások, mint például az akupunktúra, száraztű kezelés vagy a sebészeti beavatkozások. A non-invazív eljárások közé tartozik a gyógytorna, fizikoterápia, önmenedzsment, pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés.
A non-invazív technikák közül az egyik elsőként választandó terápia az állkapocsízületi gyógytorna és manuálterápia, melynek különböző elemei hatékonyan segítenek a szájzár kezelésében.
- Állkapocsízületi mobilizáció, manuálterápia. Izom és ízületi eredetű szájzár esetén is hatékony technika, azonban a mobilizáció irányában és erősségében vannak különbségek, ezért fontos, hogy állkapocs-specialista szakember feltárja a szájzár hátterében húzódó okot. A szakszerűen végzett mobilizációs technika lazítja a rágóizmokat és amennyiben van állkapocsízületi porcelmozdulás, képes lehet azt a megfelelő irányba terelni.
- Állkapocsízületi gyógytorna gyakorlatok. A szájzár kezelése során különösen fontos a szakszerűen betanított és végzett, megfelelő dozírozású állkapocsízületi gyógytorna. Akut ízületi eredetű szájzár esetén fő cél az ízületi rés tágítása és az állkapocsízületi porckorong visszacsúsztatása az anatómiai helyzetébe. Ehhez természetesen elengedhetetlen a fájdalom miatt kialakult védekező izomspazmus oldása is. Rágóizom eredetű szájzár esetén a terápia fő célja az állkapocs izmainak lazítása, mivel a rágóizmok görcsös összehúzódása akadályozza a szájnyitást. Mind az ízületi rés tágítására, mind pedig a rágóizmok lazítására fontos az egyénre szabott, szakszerűen betanított és kijavított állkapocsízületi gyógytorna, mely akut esetben hatékonyan és gyorsan oldja a szájzárat.
- Triggerpont kezelés. A rágóizmokban lévő feszes izomcsomók, úgynevezett triggerpontok, melyek fenntartott nyomásra kisugárzó fájdalmat okozhatnak a fogakba, szembe, fülbe, az arc különböző területeire, nyelvbe, halántékba, tarkóba, fejtetőbe. Ezeknek a pontoknak a szakszerű lazítása oldja a rágóizmok görcsét, ami hozzájárul a szájzár enyhítéséhez és gyorsítja annak javulását. Ez a technika főleg izomeredetű szájzár esetén hatékony.
- Fascia technikák. Állkapocsízületi gyógytorna során különböző fasciatechnikákat is alkalmazhatunk, melynek célja a kötőszöveti rétegek lazítása és mobilizálása. Szájzár esetén a feszes vagy letapadt fasciák korlátozhatják az állkapocs mozgását. A technika célja a feszes kötőszövetek manuális nyújtása és a fascia rétegek közötti csúszó mozgás helyreállítása. A technika alkalmazása után javul az izomműködés, csökken a fájdalom, ami hozzájárul az állkapocsízület mozgásterjedelem növekedéséhez, ezáltal a szájzár oldásához. Ez a technika elsősorban izom eredetű szájzár kezelésére alkalmas, valamint akkor, ha az ízületi eredetű szájzár másodlagosan rágóizom problémákat is okoz.
- Testtartás korrekció. A testtartásunk is hatással lehet a rágóizmaink feszültségi állapotára, valamint az állkapocsízületi porc helyzetére. Azonban fontos kiemelni, hogy önmagában a testtartás korrigálásával nem lehet oldani a szájzárat. A helytelen testtartás izmaink egyensúlyi állapotának felborulásához vezet, ami kihat a fej és ezáltal az állkapocsízületek helyzetére is. Előrehelyezett fejtartás során hátracsúszik az állkapocs és megfeszülnek a rágóizmok. A feszes rágóizmok pedig hozzájárulhatnak a szájzár fennmaradásához.
Szájzár kezelése fizikoterápiaval
A fizikoterápia magába foglalja az ultrahang, softlézer és biofeedback kezeléseket is, melyek együttes alkalmazása még hatékonyabbá teszi a terápiát. Szájzár kezelése során mindhárom terápia célja a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és a funkcionális javulás elősegítése, bár eltérő mechanizmusokkal működnek. A szájzár kezelésében a fizikoterápiás módszereket kiegészítő terápiaként javasolt alkalmazni.
- ultrahang kezelés: az ultrahanghullámok mélyen behatolnak a szövetekbe, ahol hőenergiát generálnak, ami segít az izmok és kötőszövetek ellazításában. Emellett serkenti a vérkeringést és a nyirokkeringést, ami csökkenti a gyulladást és a fájdalmat, elősegítve ezzel az állkapocs mozgásának helyreállítását.
- softlézer kezelés: alacsony energiájú fényt használ, ami sejt szinten serkenti a regenerációt és a gyógyulási folyamatokat. Csökkenti a gyulladást és a fájdalmat, javítja a vérkeringést, ami segíti a feszes izmok és kötőszövetek oldását, hozzájárulva ezzel a szájzár enyhüléséhez.
- biofeedback: segítségével megtanulhatjuk tudatosan irányítani és szabályozni a testünk fiziológiai reakcióit. Állkapocsízületi biofeedback során kisméretű elektródákat helyeznek fel a halántékizmokra és a rágóizomzatra. Az elektródák segítségével mérik az állkapocs izmainak feszültségi állapotát, amit egy kivetített képernyőn láthatunk. Láthatjuk, hogy ha összeszorítjuk a fogainkat, akkor nő a feszültség a rágóizmainkban és ha enyhén, lazán kinyitjuk a szánkat, akkor pedig csökken. Ez arra jó, hogy a testünkben lévő fizikális érzetet tudatosítsuk. Megtanuljuk, hogy melyik az az érzet, amikor már feszes a rágóizomzatunk és melyik az, amikor laza. Biofeedback segítségével megtanulhatjuk irányítani az izmaink feszültségi állapotát, ami hozzájárulhat a szájzár javulásához. Az izmaink tudatos kontrollálásával pedig hosszútávú, tartós eredmény érhető el.
Szájzár kezelése pszichoterápiaval
Akkor lehet hasznos a szájzár kezelésében, ha a szájzár mellett stressz, szorongás, pánikbetegség vagy depresszió is megfigyelhető, valamint krónikus fájdalommal élünk együtt.
- kognitív viselkedésterápia (CBT): célja, hogy megfigyeljük és megváltoztassuk azokat a gondolkodásmódokat és viselkedési mintákat, amelyek izomfeszülést váltanak ki. Például az egy viselkedési mintázat, hogy egy adott szituáció negatív érzelmekkel tölt el minket és az arra adott fizikális válaszreakciónk a fogaink összeszorítása, az állkapocs izmainknak a megfeszítése. A kognitív viselkedésterápia során ezeket a mintázatokat figyeljük meg és szakember segítségével próbáljuk megváltoztatni az érzelmi és fizikális válaszreakcióinkat, csökkentve az izmok ezáltal a rágóizmok feszességét is.
- elfogadás elköteleződés terápia (ACT): akkor lehet hasznos a szájzár kezelésében, ha az krónikus, illetve fájdalom is jelen van az életünkben. A terápia nem a szájzár oldására vagy a fájdalom csökkentésére összpontosít, hanem arra hogyan viszonyulunk a szájzárhoz és a fájdalomhoz. Segít elfogadni az állapotunkat, a fájdalom meglétét anélkül, hogy az életminőségünkre gyakorolt hatása túlságosan megnőne.
- mindfulness meditáció: segít, hogy máshogy viszonyuljunk az állapotunkhoz és a fájdalomhoz. Egyik alapgyakorlata a légzésre való fókuszálás, ami segít az állkapocs izmainak tudatos ellazításában. A meditáció a figyelmünket a jelenre összpontosítja, ezzel csökkentve a szorongást, ami gyakran hozzájárul a szájzár fenntartásához.
Szájzár kezelése gyógyszeres terápiával
Alkalmazásához előzetes orvosi konzultáció szükséges. Különösen tekintettel az esetleges gyógyszerérzékenységre, gyógyszerallergiákra és a kórtörténetre. A gyógyszeres terápia szükségességéről, dozírozásáról és időtartamáról minden esetben a kezelőorvos dönt.
- izomlazítók: csökkentik az izmok görcsös álapotát, segítenek ellazítani a feszes rágóizmokat, ami javíthatja a száj nyitásának képességét. Alkalmazásának izomeredetű szájzár esetén lehet létjogosultsága.
- nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók: az ibuprofen vagy a diclofenak tartalmú gyógyszerek segítenek a fájdalom és gyulladás csökkentésében, különösen ha a szájzár mögött gyulladásos folyamat áll.
- kortikoszteroidok: súlyos gyulladás esetén, rövidtávon, a gyulladás csökkentés érdekében alkalmazhatóak szteroidok. Várhatóan, ha csökken a gyulladás, javul az állkapocsízület mozgásterjedelme. Alkalmazása előtt minden esetben alapos orvosi kivizsgálásra és szakmai mérlegelésre van szükség az alkalmazás előnyeinek és hátrányainak figyelembevételével.
- nyugtató hatású szorongás csökkentők: szájzár kezelésében akkor lehetnek hasznosak, ha a probléma hátterében izomgörcs, izomfeszültség vagy stressz és szorongás áll. Izomlazító és szorongásoldó hatásúak, így segíthetnek az állkapocs izmainak ellazításában és a száj nyitásának javításában. Ezeket a szereket csak szigorú orvosi felügyelet mellett és rövidtávon lehet alkalmazni, mert hozzászokást válhatnak ki. Fontos kiemelni, hogy pszichoterápiával kombinálva működik igazán hatékonyan.
- antidepresszánsok: szájzár kezelésében akkor alkalmazhatók, ha a probléma mögött krónikus stressz, szorongás vagy depresszió áll, mivel ezek közvetetten hozzájárulhatnak az állkapocs izmainak befeszüléséhez és a szájzár kialakulásához. Az antidepresszánsok segíthetnek a pszichés állapot javításában, ezáltal csökkentve az izomfeszültséget. Néhány antidepresszáns fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik, ami szintén hasznos a szájzár kezelésében.
Szájzár kezelése száraztű kezeléssel
Izomfájdalom, izommerevség és triggerpontok kezelésére alkalmas terápia. Szájzár esetén is hasznos lehet, különösen akkor, ha a problémát a rágóizmok feszessége, görcsös állapota okozza. Száraz tű kezelés során vékony, az akupunktúrán használt tűkhöz hasonló tűket szúrnak közvetlenül az érintett izmokban található triggerpontokba, melynek hatására az izomcsomók feloldódnak és enyhül a szájzár. A kezelés hatására a rágóizmok lazulnak, javul a vérkeringés, csökken a fájdalom és nő a mozgásterjedelem. Sok esetben már az első alkalom javulást hozhat a páciensek számára, viszont az optimális eredmény eléréséhez általában több kezelésre van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a száraz tű kezelésnek leginkább izomeredetű szájzár kezelésében van létjogosultsága és ott is inkább csak kiegészítő terápiaként.
Szájzár kezelése akupunktúraval
Hatékony kiegészítő kezelés lehet szájzár esetén, különösen akkor, ha a probléma a rágóizmok feszessége vagy gyulladás miatt alakul ki. Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás része és vékony tűk segítségével stimulál meghatározott pontokat a test különböző részein, hogy helyreállítsa a test energiaáramlását és elősegítse a gyógyulást. Izomeredetű szájzár esetén az állkapocs izmai megfeszülnek, görcsös állapotba kerülnek. Az akupunktúrás kezelés segít ellazítani a rágóizmokat, oldja a kialakult görcsöket, így hozzájárul az állkapocsízület mozgásterjedelmének javulásához. A kezelt területen serkenti a vérkeringést, ami csökkenti a gyulladást és a fájdalmat, ez pedig szintén mozgásterjedelem növelő hatással lehet az állkapocsízületre. Hatással van az idegrendszerre, a kezelés során endorfin szabadul fel, ami szintén fájdalomcsillapító hatású. Az akupunktúra a hatását több alakalom alatt fejti ki és a kívánt eredmény elérésére több kezelésre is szükség lehet. Szájzár esetén kizárólag kiegészítő terápiaként ajánlott.
Szájzár kezelése injekciós terápiával
- hyaluronsav injekció: akkor lehet hatékony a szájzár kezelésében, ha a hátterében állkapocsízületi kopás vagy gyulladás áll. A hyaluronsav egy természetes kenőanyag, ami az ízületbe kerülve növeli az ízületi folyadék viszkozitását, ami csökkenti a súrlódást az ízületi felszínek között, ezáltal könnyebbé válik az állkapocsízület mozgása. Mindemellett a hyaluronsav gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, ami enyhíti az ízületi fájdalmat és duzzanatot. Elősegíti az állkapocsízületi porc regenerációját, ezáltal lassítva az ízületi kopást. Fontos megjegyezni, hogy a hyauronsav csak ízületi eredet esetén lehet hatékony a szájzár kezelésében, izomeredetű probléma esetén nem. Főleg kiegészítő terápiaként ajánlott. A kívánt hatás eléréséhez elképzelhető, hogy többszöri ismétlésre van szükség.
- botullinum toxin (botox) injekció: bizonyos esetekben, ha a szájzár oka krónikus izomgörcs, botox injekcióval blokkolható az érintett izom túlműködése. Magyarországon nem tartozik az ajánlott terápiák közé.
- szteroid injekció: akkor alkalmazható, ha a szájzár mögött akut gyulladás áll. Az injekció hatására néhány napon belül megszűnik a gyulladás és javul az állkapocs mozgása. A tartós és hatékony eredmény érdekében érdemes állkapocsízületi gyógytornával is kombinálni az injekciós kezelést. Ha más tényezők, például izomfeszülés, hegesedés vagy egyéb strukturális elváltozások okozzák a szájzárat, akkor a szteroid injekció önmagában való alkalmazása nem indokolt.
Szájzár kezelése sebészeti úton
Ritka esetben, de előfordulhat, hogy a szájzár kezelésére sebészeti beavatkozásra van szükség, ami nagyobb kockázattal jár, mint a non-invazív eljárások. A szájzár oldására többféle szájsebészeti beavatkozás is létezik, melyek után, mint bármilyen más ízületi műtét után szükség van a rehabilitáció során gyógytornára.
- PRP kezelés: egy olyan minimál invazív regeneratív eljárás, amelyet ízületi gyulladások és sérülések kezelésére használnak. Szájzár esetén is alkalmazható lehet, különösen akkor, ha a fő probléma az állkapocsízület krónikus gyulladása, degenerációja. PRP kezelés során a pácienstől vért vesznek. A vérmintából centrifugálás során elkülönítik a vérlemezkékben gazdag plazmát. Majd ezt a vérplazmát visszafecskendezik a páciens állkapocsízületébe. A véremezkékben található növekedési faktorok elősegítik a szövetek regenerációját és csökkentik a gyulladást, így fokozatosan enyhítik a szájzárat. A PRP kezelés hatása általában nem azonnali és több kezelésre is szükség lehet a tartós javulás érdekében. Bár a PRP kezelés ígéretes, hatékonysága egyénenként eltérő. A terápiát feltétlenül meg kell előzze alapos orvosi kivizsgálás annak érdekében, hogy a szájzár hátterében valóban krónikus gyulladás, állkapocs ízületi degeneratív elváltozás áll-e. Fontos megjegyezni, hogy a PRP kezelés nem elsőként választandó módszer a szájzár kezelésére. Alapos orvosi mérlegelést és sikertelen konzervatív terápiát követően javallott elkezdeni.
- állkapocs ízületi arthroszkópia: a szájzár kialakulhat gyulladás, ízületi elváltozás, letapadás vagy az ízület mozgásának mechanikai akadálya miatt. Az állkapocsízületi arthroszkópia egy minimál invazív sebészeti eljárás, amely során egy apró kamerát és speciális műszereket vezetnek be az ízületbe. Ez lehetővé teszi a szájsebész számára, hogy közvetlenül lássa és kezelje az esetleges elváltozásokat, például az ízületi tok hegesedését, gyulladását vagy a mozgás korlátozását okozó letapadásokat. Az arthroszkópia során az ízületi üreg tisztítása, a gyulladt szövetek eltávolítása javíthatja az állkapocs mozgását és enyhítheti a szájzárat. Az eljárás előnye, hogy kevésbé terheli meg a pácienst, mint a nyitott műtétek és gyorsabb a felépülési idő is.
- állkapocs ízületi fejecsműtét: kizárólag akkor lehet megoldás a szájzár kezelésében, ha szájzárat az ízületi fejecs súlyos deformitása, károsodása okozza és semmilyen más non-invazív vagy kisebb kockázatú invazíz beavatkozással nem ehet megoldani. Valamint a műtéti eljárás elmaradása komoly életminőség romlást eredményezne a páciens számára.
- nyílt állkapocsízületi műtét: a szájsebész közvetlen hozzáférést nyer az állkapocsízülethez, ami lehetővé teszi a mozgást akadályozó hegszövetek és letapadások fellazítását és eltávolítását. Amennyiben az ízületi porc elmozdulása vagy sérülése okozza a szájzárat, a szájsebész szükség esetén helyreállítja, súlyosabb esetben eltávolítja a porckorongot. Amennyiben az ízület súlyosan, maradandóan és visszafordíthatatlanul károsodott, annak protetizálására is van lehetőség, azonban Magyarországon ez még nem honosított eljárás.
