Nyakfájdalom / Nyakfájás

Fiziológiás fejhelyzet során 5 kilogrammnyi „súlyt” cipelünk a nyakunkon.

A túlzott számítógép- és telefonhasználat következtében a fej előrehelyeződik mely során az élettani helyzet felborul. Minél előrébb helyeződik a fej, annál nagyobb teher esik az állkapocsízületre és a nyaki gerincre. Élettani helyzetben oldalirányból a nyaki gerinc enyhén homorú. Az előrehelyezett fejtartás során az élettani nyaki homorulat kiegyenesedik, melynek következtében tekintetünk lefelé szegeződik. Testünk az egyensúly helyreállítása érdekében a kialakult helyzetet kompenzálja. A tarkó izmai folyamatos feszüléssel előre-fölfelé biccentik a fejet, hogy tekintetünk előrefelé nézzen. Az „új” egyensúlyi helyzet kialakulásával a nyak elülső izmai túlnyúlnak, a hátsók zsugorodnak. Az állkapocs hátracsúszik, a rágóizmok megfeszülnek és nyomás alá kerül az állkapocsízület. Az „új” helyzetben az állkapocsízület élettani mozgásai megváltoznak ezzel további temporomandibuláris panasz kialakulását indukálva (például helyi- vagy kisugárzó fájdalom, állkapocsízületi kattogás).

A rendellenes állkapocshelyzet és mozgás következtében az izmok túlterhelődnek. A fokozott terhelés hatására az állkapocs izmaiban triggerpontok alakulhatnak ki. A triggerpontok az izomban tapintható jellegzetes csomók, melyek fenntartott nyomásra meghatározott területre kisugárzó fájdalmat adnak, például váll, lapocka, kar területén jelentkezhetnek. Megkülönböztetünk akut és látens triggerpontot. Akut triggerpontról akkor beszélünk, ha a fájdalom nyugalomban is jelen van. Látens triggerpont esetén a nyakfájdalom kizárólag nyomásra jelentkezik.

A terápia során tartásjavító gyakorlatokkal helyreállítjuk az egyensúlyi helyzetet és az állkapocs izmainak lazításával csökkentjük a triggerpontok okozta nyakfájás problémáit.